Szembejött egy poszt ma velem, amin kicsit elgondolkodtam.
A poszt egy kérdést tett fel: Mi a fontosabb számodra, hogy mások szeressenek, vagy az, hogy önmagad legyél? Legyél teljesen őszinte!
Azon gondolkodtam el, hogy milyen paradox is ez a helyzet…
Méghozzá azért, mert amíg régen sokkal jobban meg akartam felelni mások elvárásainak, addig azt gondolom, hogy sokkal többen akadtak olyanok, akik nem kedveltek…
Most, hogy már egészen jól megy az önmagamat adom verzió, azaz nem akarok megfelelni másoknak, azt érzem, hogy nem igazán találkozom olyannal, aki ne fogadna el úgy, ahogy vagyok. Ezzel nem állítom azt, hogy nincs olyan ember, aki ne kedvelne, biztos akad még mindig, de ezt egyáltalán nem érzem, nem tudok róla, és emiatt nem is bánt
Régen viszont biztosan fel tudtam volna sorolni jó néhány embert, akinek tudtam, hogy nagyon nem vagyok a kedvence….
Mindenesetre úgy gondolom, hogy igazából azok az emberek, akik régen nem szerettek, azok csak egy tükröt tartottak nekem, azon tulajdonságaimra, amiket én magamban nem szerettem. Tehát, nem ők nem fogadtak el engem, hanem nyilvánvalóan én nem fogadtam el saját magamat… Ezt ők csak visszatükrözték nekem.
Tehát akkor, amikor rájössz, hogy igazából nem kell megfelelned senkinek, meg fogod érteni, hogy az elvárások, amiket úgy gondolsz, hogy mások támasztanak Veled szemben, azok csak és kizárólag a Te fejedben léteznek! Az elvárások benned vannak, nem másban. Mint, ahogy a szeretet hiánya is benned van, nem másban. Nincs szükséged arra, hogy mások szeressenek, mindössze egy ember szeretetére van szükséged, ez az ember pedig Te magad vagy. Ha el kezded szeretni és elfogadni magad úgy, ahogy vagy, akkor ezt a szeretetet és elfogadást fogod megtapasztalni másoktól is! Egy teljesen más világba csöppensz, ha el kezded szeretni, elfogadni és becsülni magad! ![]()
Tapasztalataim alapján tehát a fent említett kérdés paradoxonja: Amíg arra törekszel, hogy mások szeressenek, addig szinte biztos, hogy lesz olyan, aki nem fog szeretni, akinek az elvárásainak egész egyszerűen nem tudsz megfelelni. Abban a pillanatban, amikor el kezded önmagadat adni, egyre több olyan ember fog körül venni, aki úgy fogad el, úgy szeret, ahogy vagy ![]()
És hogy hogyan is értem el azt, hogy már egészen jól tudok önmagam lenni, elfogadom és szeretem magam? Nos, ha ismersz tudod a választ 😇😏 Ha nem, akkor segítek: meditációval ![]()