Ha foglalkozol önismerettel, akkor biztosan hallottál már a tükör törvényéről. A tükör törvénye szerint amilyen a belső világod, olyan lesz a külső világod is. Azaz a külső valóságod, a belső világodra tart tükröt. Leegyszerűsítve kicsit, ha rendben vagy belül lelkileg, akkor az életed is rendben lesz. Ha alacsony önbecsüléssel rendelkezel, leértékeled magad, azaz nem vagy rendben lelkileg, akkor szinte biztos, hogy az életedben is több lesz az elakadás.

Ha tehát van egy problémád (bármilyen jellegű), akkor az tulajdonképpen csak tükröt tart Neked valamire, amivel foglalkoznod kellene, általában egy olyan tulajdonságodra, amit nem tudsz elfogadni magadban.

Ha problémád van a gyerekeddel, akkor is biztos lehetsz benne, hogy ő csak tükröt tart valami olyan tulajdonságodra, amit nem szeretsz magadban. Sokszor mondják, hogy a gyermeked a legnagyobb tükröd. Van is ebben valami, a gyermekeink a legnagyobb tanítóink, és a problémáink is, amik tükröt tartanak nekünk, tulajdonképpen csak tanítani szeretnének minket. Tanítani jobban szeretni és elfogadni önmagunkat. A feladatunk mindig az, hogy azt a jellemvonásunkat, tulajdonságunkat, amit visszatükröz nekünk a probléma, szeressük meg magunkban, fogadjuk el.

Azért érdemes megvizsgálni egyénileg, hogy mire tart tükört a gyerkőc, mert akkor sokkal jobban el tudod fogadni a gyermekednek azt a tulajdonságát, ami zavar, ha tudod, hogy ez a tulajdonság bizony benned is ott van. Nekem legalábbis mindig óriási segítség ez. Ha valami zavar, vagy feldühít, és megismétlődik kétszer-háromszor, akkor egészen biztosan szánok időt arra, hogy megvizsgáljam magamban, hogy ezzel vajon mire tart tükröt a gyermekem. Amint megértem, hogy mi van bennem, ami miatt így viselkedik, onnantól teljesen másként reagálok. Már nem dühít fel, hiszen tudom, tudatosítom, hogy mindez miért is történik valójában. Azáltal, hogy sokkal jobban reagálok, a probléma hamar meg is szűnik. Tehát tiszta haszon 🙂

Felsorolok néhány példát, hogy érthetőbb legyen a tükör törvénye a gyakorlatban is. Fontos, hogy a problémák mindig egyediek, tehát nem biztos, hogy a példák, amiket írok, Rád is éppen igazak, hiszen bármi másra is tarthat tükröt a gyermek, ezt tényleg mindig egyedileg kell megvizsgálni.

Vágjunk is bele, jöjjenek a példák! Tegyük fel, hogy:

• A gyermeked sokat hisztizik, amit Te nehezen viselsz. Ez lehet tükör arra, hogy te is szoktál hisztizni, és ezt nem szereted magadban. De épp ellenkezőleg lehet tükör arra is, hogy Te elnyomod az érzelmeidet, néha Te is hisztiznél egy jót, de nem engeded meg magadnak. Vagy lehet arra is tükör, hogy túlságosan aggódsz a jövő miatt, hogy milyen ember válik majd így belőle. Az is előfordulhat, hogy arra tart tükröt, hogy rossz anyának gondolod magad, nem szereted, ahogy anyaként viselkedsz a gyermekeddel.
• A gyermeked lusta, bármit kérsz tőle, nem hajlandó megcsinálni. Ez lehet tükör arra, hogy Te is lustának gondolod magad bizonyos dolgokban. Vagy épp ellenkezőleg, tarthat arra is tükröt, hogy görcsösen pörögsz mindenen, és úgy szeretnél néha Te is lustálkodni picit, de nem engeded meg magadnak. Csakúgy, mint a fenti példa, azt is tükrözheti, hogy túlfélted a jövője miatt, hogyan válik így “rendes” emberré, mint ahogy azt is, hogy hibáztatod magad, hogy Te rontottad el a nevelését, nem vagy elég jó anya. Az is lehet, hogy gyerekkorodban te is ilyen voltál, emiatt nagyon sokszor leszidtak, és ezt nem szeretted magadban.
• Sok a konfliktus a felnőtt gyermekeddel. Ez lehet arra tükör, hogy nem történt meg a leválás, még mindig kisgyermekként tekintesz rá, és ezt nem szereted magadban, hiszen te is tudod, hogy már felnőtt, mégsem tudod megállni, hogy beleszólj a dolgaiba. Azt is tükrözheti, hogy túlságosan irányító, amolyan mindenbe beleszóló típusú ember vagy, és ezt nem fogadod el magadban. Vagy lehet arra tükör, hogy a Te szüleid nem törődtek Veled felnőtt korodban annyit, amennyi Neked jól esett volna, és emiatt magadat, vagy őket hibáztatod, azaz nem szeretted azt a korszakodat, azt az énedet. (Ha őket is hibáztatod, általában akkor is ki szokott derülni, hogy tudat alatt magadat nem tartod/tartottad elég szerethetőnek, azaz magadat hibáztatod, magadat nem “szeretted”).
• Hazudik a gyereked. Ez lehet arra tükör, hogy fél tőled, mert túlságosan szigorú vagy, és ezt nem szereted magadban. Arra is tarthat tükröt, hogy Te magad is van, hogy hazudsz, és ez az, amit nem szeretsz magadban. Csakúgy, mint a fenti példánál, azt is tükrözheti, hogy túlságosan félted a jövője miatt, hogyan válik így “rendes” emberré, mint ahogy azt is, hogy hibáztatod magad, hogy nem vagy elég jó szülő, de persze az is lehet, hogy gyerekkorodban te is hazudtál a szüleidnek, és ezt nem szeretted magadban.

A példákat végtelenségig lehetne sorolni. Egy biztos, ha zavar valami, ha nem vagy megelégedve a gyermeked viselkedésével, vagy a viszonyotokkal, akkor az biztosan tükröt tart valamire, amit nem szeretsz magadban. Bármire is tartson tükröt a gyermeked, a feladatod mindig az, hogy elfogadd azt a tulajdonságodat, jellemvonásodat, azt az énedet, korszakodat amire tükröt tart. Ha tehát zavar a gyereked viselkedése, ne Őt hibáztasd egyből. Nézz magadba, tarts önvizsgálatot, mi lehet az a tulajdonságod, amire tükröt tart a Neked… Hidd el, nagyon jó hatása van ennek a fajta felelősségvállalásnak. Javulni fog a gyermekeddel való kapcsolatod is, csakúgy, mint az önmagaddal való viszony is. Duplán megéri, csakis nyerhetsz vele 🙂