Így segíthetsz a gyerekednek a félelme oldásában

Ne félj a félelemtől!

Bármilyen furán is hangzik a fenti mondat, de nagyon sokszor azért nem tudjuk jól kezelni a gyerekeink félelmét, mert mi magunk is megijedünk magától a félelemtől, ezért el szeretnénk kerülni, hogy ő is féljen. Sokan ugyanis arra szocializálódtunk, hogy “nincs rendben, ha félünk”. Ha sokat hallottunk gyerekkorunkban ilyen mondatokat (amiket a legnagyobb jó szándékkal mondtak a szüleink, óvónőink, tanítóink, szomszédaink, stb), hogy “Ne félj!” “Legyél bátor!” “Nem kell félni!” stb., akkor könnyedén előfordulhat, hogy úgy gondoljuk, hogy nincs rednben az, ha félünk. Pedig a félelem érzése teljesen természetes jelenség, az élethez hozzátartozik, nincs olyan ember a világon, akinek egyáltalán nincsenek félelmei…

Fogadd el a félelmét!

Engedd meg, hogy féljen. A félelem “csak” egy érzés, amit így is, úgy is megtapasztal a gyerekünk előbb, vagy utóbb. Szülőként hajlamosak vagyunk arra törekedni, hogy mindentől megóvjuk a gyerekünket. Ez természetesen egy nagyon jó dolog, mert így biztosítunk számunkra egy biztonságos környezetet. Ugyanakkor az is egészen biztos, hogy egész egyszerűen képtelenség mindentől megvédeni őket. Az érzéseiktől legalábbis biztosan nem fogjuk tudni megóvni őket… Azt viszont megtaníthatjuk nekik, hogy hogyan kezelje, mit kezdjen a negatív érzéseivel… Ez egy igazi kincs, amit adhatunk nekik.

Vizsgáld meg a saját érzéseidet

Te mit érzel az ő félelmével kapcsolatban? Téged befeszít? Küzdesz ellene? Miért zavar, hogy fél? Tehetetlennek érzed magad? Meg akarod óvni a félelem érzésétől? Esteleg Te magad is félsz az adott dologtól? Vagy sokkal inkább félsz a félelemtől? Ehhez hasonló kérdéseket nagyon érdemes őszintén megválaszolni magunknak. Amíg ugyanis mi magunk is feszülünk, addig biztosan nem tudunk segíteni a gyerekünknek. Sokszor előfordul, hogy ezek a kérdések, és válaszok a saját gyerekkorunkba mutatnak vissza, és valójában ott kell keresnünk az elakadás igazi okát. Ehhez érdemes lehet, szakember segítségét igénybe venni. Ha úgy érzed tudok ebben Neked segíteni, akkor keress bizalommal.

Érezz együtt vele és beszéljetek az érzésekről

Ahogy az előző posztomban is írtam, ne bagatellizáld el a félelmét. Érezz együtt vele, mondd el neki, hogy most biztosan nagyon nehéz neki. Ugyanakkor beszélgessetek az érzésekről. Beszéljétek meg, hogy az érzések jönnek és mennek, az életünk részei. Mindannyiunknak vannak félelmei, és a félelmek ugyanúgy érzések, mint ahogy a harag, a düh, a szomorúság, vagy akár az öröm, a meglepődés, a hála. Fontos, hogy megtanuljuk, hogy a rossz érzések ellen se küzdeni akarjunk, ne elfojtani akarjuk őket, nem kell szégyellnünk őket, semmi rossz nincs bennük. Sokkal inkább az a feladatunk velük, hogy megtanuljuk megengedni, elfogadni őket. Akár azt is elmondhatod, hogy az agyunkban ez egyfajta riasztási rendszer, ami azért van, hogy megvédjen minket, csak segíteni szeretne minket a veszélyek elkerülésében.

Beszélgethettek arról is (ha hiszel benne Te is), hogy a félelmeink okkal érkeznek, tanító jelleggel vannak itt. Általában egy múltból hozott emlék váltja ki őket. Egy olyan múltbeli tapasztalat, ami kellemetlen érzést okozott számunkra. Emiatt akar minket megvédeni az agyunk attól, hogy ez a tapasztalat újra megtörténjen. Ugyanakkor lehet, hogy csak meg kell ebből tanulnunk valamit, akkor a félelmünk is megszűnik. Például lehet hogy azt kell elhinnünk, azt szerezné megtanítani nekünk a félelem, hogy képesek vagyunk egy olyan akadály leküzdésére, amire eddig azt gondoltunk, hogy nem vagyunk képesek.

Ismerjétek meg a félelmét

Beszélgessetek róla, ismerjétek meg, minél jobban a gyerek félelmét. Kérdezd meg tőle, hogy:

  • Mitől fél egészen pontosan, mit érez?
  • Miért félelmetes az, amitől fél?
  • Mennyire fél? Mekkora ez a félelem?
  • Mióta érzi ezt a félelmet? Történt akkoriban valami (ezt Neked is érdemes átgondolnod), amióta érzi?
  • Mi segítene neked abban, hogy enyhébbé vájon ez a félelem? Tudok esetleg én segíteni abban, hogy enyhüljön a félelmed?
  • Mik azok a gondolatok, amik felnagyít(hat)ják, vagy akár okozzák ezt a félelmet?
  • Van esetleg valami, amire tanítani akar ez a félelem?
  • Mi a legrosszabb, ami történhet? Mitől félsz leginkább?

Ezekkel, vagy ehhez hasonló  a kérdésekkel segítheted őt, hogy jobban megértse mi játszódik le benne. Sokszor már az is segít, ha tüzetesen átbeszélitek ezeket a kérdéseket. 🙂

Félelemoldó technikák

Nézzünk néhány módszert, ami segíthet, hogy oldódjon a feszültség a gyerekedben. Illetve nem csag a gyerekedben. A lent felsorolt technikákat Te is alkalmazhatod, hogy oldd a saját félelmeidet 😉

1. Lélegezz

Érdemes lehet légzőgyakrolatokat alkalmazni. Eezekt célszerűbb először nem éles helyzetben alkalmazni. Azaz, háromszor-négyszer gyakroljatok légzőgyakorlatokattokat, olyankor, amikor teljesen nyugodt, például egy-egy reggel. Figyeljétek meg, hogy az, hogy a figyelmét a légzésére fordítja, hogyan nyugtatja meg őt, tudatosítsátok, a szívverését, lassul-e esetleg…Ha már néáhányszor gyakorltátok ezt, akkor éles helyzetben is ki lehet próbálni. Amikor rátör a félelem, kérd meg, hogy figyeljen a légzésére. Ez lehet csak annyi, hogy figyeli, a be- és kilégzéseit, illetve figyelheti közben a szívverését is. Ez segíthet abban, hogy  a testében lévő feszültség csökkenjen.

2. NLP technika

Ez egy NLP technika, ami szintén hatásos lehet a félelmek oldásában.

Kérd meg a gyerkőcöt, hogy gondoljon a félelmére. Képzelje el, hogy milyen a félelme, majd válaszoljon ezekre a kérdésekre:

  • Milyen színű a félelem?
  • Milyen alakja vana  félelmének?
  • Milyen hangja van a félelmének?

Ezek után képzelje el újra a félelmét, és változtassa meg, vagyis, kérd meg, hogy:

  • Változtassa meg a színét a félelemnek
  • Változtassa meg az alakját a félelemnek
  • Változtassa meg a hangját a félelemnek

Ezt addig ismételhetitek, amíg meg nem szűnik a félelem. Ez is egy nagyon hatásos technika, jól szokott működni. Segíthet abban, hogy a gyerek rájébredjen, van ráhatása az érzelmeire.

3. Keresd a testedben a félelmet

Ez egy saját fejlesztésű módszerem, én leginkább ezt alkalmazom 🙂 Kérd meg a gyerekedet, hogy gondoljon a félelmére, majd keresse meg a testében, hogy hol van pontosan a félelem. Ezután beszélgessetek róla. Megkérdezheted, hogy néz ki pontosan, milyen színű, milyen érzést kelt benne… Szúr, esetleg nyom, vagy feszít? Ha nagyjából már Te is el tudod képzelni, akkor tegyetek fel kérdéseket a félelemnek. Kérdezzétek meg a félelemtől:

  • Miért van itt? Mit szeretne tőle? (Ha valami “rossz” szándéka van a félelemnek, akkor érdemes jó irányba terelni a dolgokat, erre egy példát ebben a posztban találsz)
  • Mióta van itt? Mi váltotta ki azt, hogy itt legyen?
  • Hogyan érhetné el, hogy enyhébben jelezzen?
  • Hogyan tudna neki segíteni? (a gyerek a félelemének)
  • Mit szeretne üzenni?
  • Mire akarja tanítani?

Ha közben bármi kérdés, vagy gondolat eszedbe jut, ami úgy érzed segíthet a gyerekednek, nyugodtan mondd neki, sződd bele. Ez gyakorlatilag egyfajta meditáció, nagyon sokat segíthet a félelem megismerésében, megengedésében, elfogadásában.

4. Figyeld a félelmet

Ez szintén saját fejlesztésű módszer, ez a másik, amit a tegtöbbször szoktam alkalmazni. A fenti módszerhez hasonlóan, kérd meg a gyerekedet, hogy gondoljon a félelmére, majd keresse meg a testében, hogy hol van pontosan a félelem. Ezután semmi mást ne csináljon, csak figyelje ezt a félelmet. Engedje meg a félelemnek, hogy ott legyen, ne küzdjön ellene, ne akarja eltünteni, csak engedje, hogy ott legyen. Egy kis idő elteltével (1-2 perc) megkérdezheted, hogy változott-e a félelem. Az a tapasztalatom, hogy ilyenkor el kezd csökkenni a félelem, vagy valami pozitívabbá változik. Ezután addig figyelje a gyerkőc a félelmet, ameddig ott van. Néhány perc, nagyon maximum 10-15 perc elteltével meg szokott szűnni a rossz érzés.

Ezt a módszert mixelheted a két fentivel (főleg, ha esetleg nem csökken a félelem), közben kérdezgetheted, hogy milyen színű, miért van itt, stb. Bízz magadban, nincsenek szabályok, nem tudod elrontani 😉

5. Képzeld el, hogy már nem félsz

Kérd meg a gyerekedet, hogy képzelje el, hogy sikeresen megbírkózott a félelmével. Kérdezd meg tőle, hogy miben változott? Miben más most?  Mi segített, hogy leküzdje a félelmét?

Ezzel a módszerrel is nagyon jó kis felismerések születhetnek, amik segítenek a félelem elengedésében 🙂

6. Meditáljatok

Hallgassatok, vagy olvass fel neki kifejezetten félelem elenegedését segítő gyerekmeditációt. Nekem is tervben van, hogy készítek valamikor ilyet.

A legfontosabb mindig az, hogy Te mit érzel

Végezetül, gondolkodtam azon, hogy az elejére, vagy a végére írjam ezt. Hogy ragad meg Téged a leginkább. Aztán arra jutottam, hogy az elejére is, és a végére is, az a biztos. Szeretném nagyon hangsúlyozni, hogy minden alapvetően belőled fakad, tehát a saját érzéseid vizsgálata talán a legfontosabb ezek közül. Ha Te nem vagy rendben belül, feszülsz a gyereked félelmétől, akkor nagyon valószínű, hogy a fenti technikák sem fognak működni, hiszen feszültségből próbálod őket alkalmazni 😦 Szóval először magaddal kezdd, akár a fenti technikákkal, utána tudsz igazán hatékonyan a gyerekednek is segíteni 🙂

Ha ebben segítségre lenne szükséged, akkor keress bizalommal egyéni konzultáció keretében.

Hozzászólás