Nemrég egy anyuka rám írt, hogy szeretne doglozni a félelmei elengedésén, és örülne egy posztnak ezzel kapcsolatban.

Úgy döntöttem, hogy ideje ezt a témát elővenni végre, mert egyetértek az anyukával, biztosan sokaknak segítséget nyújt majd ez a poszt. Csak azért húztam, halasztottam, mert ez egy nehéz, összetett, időigényes téma, amit én semmiképpen nem tudok néhány mondatban kifejteni, amint ez a poszt hosszából is látszani fog.

Az anyuka konkrétan a covid, munka, pénz, háború, támadásokat hozta fel példának, úgy érzi, túl sokat vannak jelen ezek a gondolatok az életében, és szeretné végre elengedni őket.

Ha Te is sokszor félsz, sokszor vannak negatív gondolataid, akkor olvasd végig ezt a posztot, hátha segít a félelmeid elengedésében.

A nulladik lépés: figyeld a gondolataidat, avagy a félelmeink valódi oka

Nagyon sok esetben (persze nem mindig), a félelmeink “nem valósak”, hanem “csak” a gondolatainkból fakadnak. Ezt úgy értem, hogy a jelenben éppen nincs konkrét fenyegetettség, nincs vészhelyzet, amitől alapvetően félni kellene. Az anyuka példáját véve, szerencsére ő sem háborús övezetben lakik, tehát, elvileg nem feltétlenül lenne oka félni. De mégis fél, ami teljesen normális reakció egy ilyen helyzetben, ugyanakkor biztosan lakik olyan ember az ő környékén is, aki nem fél ezektől a helyzetektől. Miért? Mert nagyon sokszor a a gondolataink generálják bennünk a félelmeket. Tehát, ha megpróbálunk külső szemmel ránézni a helyzetünkre, és arra jutunk, hogy valójában nem is lenne okunk félni, mi mégis félünk, akkor szinte biztosak lehetünk benne, hogy ezt a félelmet a gondolataink generálják. Vagyis fontos, hogy ne azonosuljunk a gondolatainkkal, mert a gondolatainkkal való azonosulás, azaz a gondolataink száz százalékig igaznak értékelése vezet negatív érzésekhez, ebben az esetben félelemhez. Ha elkezded tudatosan figyelni a gondolataidat, akkor (egy idő után) már a negatív gondolatspirál elején el tudod csípni azokat a gondolatokat, amik elindítanak a lejtőn. Ha pedig felismered ezeket a gondolatokat, akkor már át is tudod őket keretezni, vagy lehet, hogy képes leszel egyből elengedni őket. De az is előfordulhat, hogy inkább nekiállsz valami olyasmit csinálni, amihez van kedved, hogy a figyelmedet eltereld a negatív gondolatokról. A lényeg, hogy ne engedd, hogy a gondolataid irányítsanak! A gondolataid megfigyelésével, monitorozásával válj képessé Te arra, hogy irányítsd a gondolataidat, lehetőség szerint úgy, hogy azok Téged szolgáljanak. Épp ezért nagyon fontos, hogy ezt minél többet gyakorold. Mindig, amikor azon kapod magad, hogy negatív irányba kalandoznak a gondolataid, figyelmeztesd magad, hogy ezek csak gondolatok, nem alap igazságok…

Az első lépés

A félelmeink elnegedésének az első lépése mindig a tudatosítás. Tudatosítani, szembenézni azzal, hogy van ez a félelmed. Sokszor ugyanis a legnagyobb probléma a félelmekkel az, hogy nem merünk szembenézni velük, nem merjük átengedni magunkon. Küzdünk ellene, gyakorlatilag menekülünk a félelem érzése elől. Paradox módon, amikor megállunk, és megengedjük ezeket a félelmeket, akkor a tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy gyönyörűen oldódnak. Na, de ne szaladjunk ennyire előre. A lényeg, hogy elsőként nagyon fontos, hogy tudatosítsd, igen ettől félek!

Miért menekülünk a félelmeink elől? Miért félünk félni?

Először is nem árt tisztában lennünk azzal, hogy vajon miért félünk félni. Sokan arra szocializálódtunk, hogy nem szabad félni. “Ne félj, legyél bátor, nem kell félni!” Tanácsolták a szüleink, óvó nénieink, tanáraink, szomszédaink, stb. Ezt ők természetesen a lehető legjobb szándékkal mondták, csak sokunkban ezáltal sajnos kialakult egy frusztráció. Ezekből a kijelentésekből, gyerekként ugyanis azt a következtetést von(hat)tuk le, hogy az nincs rendben, ha félünk, félni nem jó, nem szabad félni, stb…. Azaz elkezdtünk menekülni a félelmeink elől.

És persze mindeközben, olyanokat is hallottunk, hogy jobb félni, mint megijedni, fő az óvatosság, lassan járj tovább érsz, és társai. Ezek pedig mind azt sugallják inkább, hogy jobb, biztosabb, ha félünk, “óvatosak” vagyunk…

A kettő együtt: ne félj, nem kell félni, és a jobb félni, mint megijedni nézőpontok totál ellentétesek, és ez szintén hatalmas belső konfliktusokat okozhat. Ne féljek, de féljek is, most akkor mi a fene van….??!? Nem csoda, hogy menekülünk ezerrel a félelem elől, nem csoda, hogy küzdünk ellene, hogy félünk a félelemtől, hiszen fogalmunk sincs róla, hogy félnünk kéne, vagy nem szabad félnünk… Teljes káosz van a fejünkben ezzel kapcsolatban…

Második lépés: tisztázd magadban nincs gond azzal, hogy félsz

Ha megvagy az első lépéssel, vagyis tudatosítottad, hogy félsz, akkor célszerű a fent említett belső konfliktusokat, ellenállásokat rendezni magadban. Tudatosítsd, hogy ér félni, azaz teljesen rendben van az, hogy félsz.

Tudatosítsd azt is, hogy a félelem csak egy érzés, az érzések pedig jönnek és mennek, az életünk részei. Mindannyiunknak vannak félelmei, és a félelmek ugyanúgy érzések, mint a harag, a düh, a szomorúság, vagy akár az öröm, a meglepődés, a hála. Igazából a félelem az egyfajta riasztási rendszer az agyunkban, ami azért van, hogy megvédjen minket. Tulajdonképpen csak segíteni szeretne minket a veszélyek elkerülésében.

Fontos, hogy megtanuljuk, hogy a rossz érzések ellen se küzdeni akarjunk, ne elfojtani akarjuk őket, nem kell szégyellnünk őket, semmi rossz nincs bennük. Sokkal inkább az a feladatunk velük, hogy megtanuljuk megengedni, elfogadni őket, illetve, hogy megértsük, milyen üzenetet hordoznak számunka, mit akarnak nekünk tanítani.

Harmadik lépés: vizsgáld meg, mi a legrosszabb dolog, ami történhet

Nagyon sok esetben, amikor feltesszük magunknak a fenti kérdést, hogy mi a legrosszabb, amit történhet, kiderül, hogy az végülis nem is annyira vészes, mint amennyire félünk tőle, igazából túlélhető… Vagyis sokszor a félelmünk teljesen irreális, hiszen annak, amitől valójában félünk nincs is akkora jelentősége. Például, ha beszédet kell tartanunk a kollégáink előtt, a legrosszabb, ami történhet, ha elakadunk, beégünk az előadásunkba… Ez nyilván nem okozna örömet, de azért nem is akkora katasztrófa, mint amennyire félünk tőle. Ilyen esetekben, sokszor már ennek a tisztázása is enyhíti a feszültségünket.

Ha tényleg rossz az, ami történhet

Persze ennél az esetnél, amit ez az anyuka említett, (háború, esetleges támadások, betegségek), nem elhanyagolható az, ami történhet, hiszen ha támadás ér, azt nem feltétlenül éljük túl, de nyilván a betegségekből is történhet nagyobb baj… 😦 Ilyenkor azt érdemes egyrészt megvizsgálnunk, hogy mennyire reális a félelmünk. Ha egy kicsit megpróbálunk kívül helyezkedni a félelmünkön, akkor mit érzünk, mennyi a reális esélye, hogy ez tényleg megtörténik. Ha úgy érezzük, reális esélye van, akkor érdemes a megoldáson gondolkozni. Egyrészt feltenni magunknak a kérdést, hogy van-e erre az esetre ráhatásom… Természetesen egy háborúra nicsen ráhatásunk. Ha a válaszunk az, hogy nincs, akkor célszerű tovább vizsgálódni. Mi az, amire van ráhatásom? Mit tudok tenni, ha megtörténik a baj? Van valami tervem? Például, ha háború lenne, elmegyünk, stb… Így van valamiféle megoldás a kezemben… Vagy, ha támadás ér, arra sincs feltétlen ráhatásom, sajnos. Ugyanakkor a belső hitemre van ráhatásom, arra, hogy hiszek magamban, hogy meg tudom védeni magam, képes vagyok arra, hogy védelmezzem magam, hiszek a rátermettségemben, stb. Ugyanígy az egészséggel: arra nem feltétlenül van ráhatásom, hogy megbetegszem, vagy sem, de a beslő hitemre, meggyőződéseimre van ráhatásom, például hihetek abban, hogy a szervezetem elég erős, hogy legyőzzem a betegségeket, vagy hihetek abban, hogy mindent megteszek azért, hogy egészséges legyek, és ez biztosan elég ahhoz, hogy legyőzzem a betegségeket is. De hihetek abban is, hogy mindenre meg szoktam találni a megoldást, a gyógyuláshoz is biztosan megtalálom a kulcsot! Vagy kialakíthatom, a fenti meggyőződések mindegyikét 😉

Negyedik lépés: út az elfogadás felé

Én hiszek abban, hogy a félelmeink okkal érkeznek, tanító jelleggel vannak itt. Általában egy múltból hozott emlék váltja ki őket. Egy olyan múltbeli tapasztalat, ami kellemetlen érzést okozott számunkra. Emiatt akar minket megvédeni az agyunk attól, hogy ez a tapasztalat újra megtörténjen. Ugyanakkor lehet, hogy csak meg kell ebből tanulnunk valamit, és ha ezt megtanultuk, akkor a félelmünk is megszűnik. Például lehet, hogy azt kell elhinnünk, azt szeretné megtanítani nekünk a félelem, hogy képesek vagyunk egy olyan akadály leküzdésére, amire eddig azt gondoltunk, hogy nem vagyunk képesek. Vagy a háborús példára, esetleges támadásra visszakanyarodva azt, hogy elhiggyük biztonságban vagyunk.

Akármit is szeretne tanítani a félelmünk szinte biztos, hogy a múltunkból ered. Célszerű megvizsgálni, hogy egészen pontosan honnan is ered, és oldani ezt a múltbeli tapasztalatot. Ezt most nem fejtem ki bővebben, hogyan lehet oldani, az ezzel kapcsolatos videómat itt találod. Ha pedig úgy érzed ez egyedül nem megy, akkor keress meg nyugodtan, sokszor már egy konzultáció is hatalmas enyhülést hoz, ha oldjuk a múltbeli tapasztalatodat.

Az elfogadással kapcsolatban a másik fontos dolog, ami segíthet, ha hiszel valami felsőbb rendűben, legyen ez Isten, energia, angyalok, szeretet, bármi. A lényeg, hogy hidd el, minden érted történik. Ez nagyon-nagyon fontos gondolat. Emlékszem, amikor nekem ez lejött, átéreztem, hogy tényleg minden, de minden értem történik, az eszmlételenül felszabadító élmény volt. Azaz, ha be is következik az, amitől a legjobban félünk, annak is oka van, az is csak tanítani szeretne nekünk valamit. A rossz dolgok is értünk vannak, tanítani akarnak minket. Én legalábbis nagyon hiszek ebben.

Mit tehetsz még ezeken felül?

Tudatosítsd, hogy ugyanannyi energia félni, mint nem félni, ráadásul mindkettővel teremtesz. Kérdés, hogy inkább a félelmednek adsz teret, vagy inkább egy pozitívabb kimenetelnek. Azaz érdemes minél többször tudatosítani, hogy a helyzet, amitől félek, az úgy fog alakulni, ahogy én azt szeretném. Küldj az egész helyzetre pozitív energiát, higgy benne, lásd, ahogy megtörténik.

Érdemes lehet azt a kérdést is tisztázni magunkban, hogy vajon mik azok a gondolatok, amik felnagyít(hat)ják, vagy akár okozzák ezt a félelmet… Ha ezeket beazonsítjuk, akkor fontos, hogy amikor újra felbukkannak ezek a gondolatok, akkor törekedjünk arra, hogy el is engedjük őket minél előbb, ahogy ezt a nulladik lépésnél már tisztáztuk is.

Fogadd el a legrosszabb verziót is. Sajnos vannak dolgok, amikre nincs hatásunk, meg kell, hogy történjenek. Minél inkább küzdünk ezek ellen, annál inkább valószínűbb, hogy ez a küzdelmünk segíti a félelmünk megteremtődését… 😦  Ha viszont elfogadjuk, hogy rendben, igen, ez is megtörténthet, vagyis letesszük az ellenállást, akkor hitem szerint egyébként jóval kevesebb az esélye, hogy megtörténjen az adott dolog. Ha pedig mégis megtörténik, akkor már nem fog úgy megviselni, mivel ezt a verziót is “megengedjük”, hiszen már nem küzdünk ellene.

Félelemoldó technikák, avagy a megengedés: hogyan engedd át magadon, hogyan ne küzdj a félelmeid ellen

Meditálj

Szerintem a meditáció az egyik leghatékonyabb módszer, ami segít a félelmek elengedésében. Kereshetsz vezetett meditációt, akár kifejezetten a félelmek elengedését segítő meidtációt. De igazából bármilyen meditáció hatékony lehet, mert a meditációnak alapból feszültségoldó hatása van. Szuper, ha a légzésedre figyelsz, vagy akár a testrészeidre helyezed a figyelmed, de ha úgy érzed, Neked egy mantra segít akkor alkalmazd azt a fajta meditációt. Mindegy milyen meditációt választasz, a lényeg, hogy olyan legyen, ami számodra szimpatikus, hogy aztán legyen kitartásod a gyakorláshoz.

Beszélgess el a félelmeddel

Tulajdonképpen ez is egy fajta meditáció, én ezt nagyon sokszor alkalmazom ügyfelekkel és magammal is. Ilyenkor pici lazítás után, megkeresed a félelmet a testedben, majd beszélgetsz vele, kérdéseket teszel fel neki, és megvárod, míg válasz érkezik. Persze van, amikor nem jön úgy válasz, ilyenkor rakj fel új kérdést.

Amiket midenképp érdemes feltenni a félelmednek:

• Miért vagy itt?
• Mire szeretnél tanítani? Mit szeretnél üzenni?
• Hogyan tudok Neked segíteni?

Ezen felül bármilyen kérdést feltehetsz, ami épp eszedbe jut, mert biztos vagyok benne, hogy okkal jut eszedbe, egy ilyen helyzetben az adott kérdés….

Gyakorold ezt az NLP technikát

Gondolj a félelmedre. Képzeld el, hogy milyen a félelmed, majd válaszolj ezekre a kérdésekre:

• Milyen színű a félelem?
• Milyen alakja van a félelmednek?
• Milyen hangja van a félelmednek?

Ezek után képzeld el újra a félelmet, és változtasd meg, vagyis:

• Változtasd meg a színét a félelemnek
• Változtasd meg az alakját a félelemnek
• Változtasd meg a hangját a félelemnek

Ezt addig ismételheted, amíg meg nem szűnik a félelem.

Írd le a negatív gondolataidat és keretezd át őket

Ez azért jó módszer, mert segít, hogy felismerd, hogy mik azok a gondolatok, amik nem szolgálnak. Ha leírod őket, akkor érdemes utána át is keretezni őket. Ha tehát maradunk a háborús példánál, tegyük fel, hogy folyamatosan erre gondolunk, hogy háború lesz. Keretezzük át ezt úgy, hogy: bízom abban, hogy nem lesz háború. Hiszem, hogy biztonságban vagyok. Ha mégis megtörténne, akkor időben el tudok menekülni. Képes leszek megoldani azt a helyzetet is. Vagy vegyük azt a példát, hogy megtámadnak. Keretezzük át ezt úgy, hogy: bízom abban, hogy nem támadnak meg. Hiszem, hogy biztonságban vagyok. Ha mégis megtörténne, akkor képes leszek megvédeni magam. Vagy nézzük az betegségektől valő félelmet, hogyan tudjuk átkeretezni. Bízom abban, hogy egészséges(ek) maradok/maradunk, hiszen minden értem történik. Ha mégis megbetegednénk, akkor bízom a gyógyulásomban, bízom abban, hogy a szervezetem elég erős ahhoz, hogy megküzdjön a betegségekkel. Hiszek abban is, hogy minden értem történik, vagyis, ha megbetegszem, az is csak egy jel számomra, amivel ráérek majd akkor foglalkozni, ha már megtörtént.

Gyakorold a tudatos jelenlétet

Amikor félsz, akkor legtöbbször nem a jelenben vagy, mert a gondolataid, érzéseid elvittek a jelen pillanatból. Ha ezt észreveszed, célszerű tudatosítani, hogy ezek csak gondolatok, érzések, de itt és most biztonságban vagyok, hiszen éppen ezt és ezt csinálom… Helyezd vissza a figyelmedet a jelenre, add át magad a jelennek, koncentrálj arra, amiben éppen vagy. Ha ez nem megy, akkor figyeld meg milyen hangokat hallasz éppen, mit látsz, mit érzékelsz. Ez segíthet visszatérni a jelenbe. Erre nagyszerű technika, ha keresel

• 5 dolgot, amit látsz
• 4 dolgot, amit hallasz
• 3 dolgot, amit érezni, tapintani tudsz
• 2 dolgot, amit ízlelni tudsz
• 1 dolgot, amit meg tudsz szagolni

Ha ennek ellenére is félsz

Bízom benne, hogy a fenti lépések, technikák segítenek abban, hogy elengedd a félelmeidet. Ugyanakkor, ha úgy érzed, ez számodra kevés, ettől még nem enyhülnek a félelmeid, akkor mindenképpen érdemes szakember segítségét kérni, ugyanis ez valószínűleg azt jelenti, hogy a félelmednek mélyebb gyökerei vannak, amiknek az oldásához szükséged van a segítségre.

Ha engem hívnál segítségül, akkor garantálom,hogy nem fogsz csalódni, ugyanis elégedettségi garanciát biztosítok. Vagyis, ha úgy érzed, nem tudtam segíteni a félelmed enyhítésében, elengedésében, akkor ingyenes volt számodra a konzultációnk. További információt a konzultációimmal kapcsolatban itt találsz.