Már nem szomorúan indul a nap, nem sírva megy be az oviba. Én is sokkal, de sokkal jobban állok az egész helyzethez. Már nem féltem őt, mert érzem, hogy minden rendben lesz vele. 🙂 Ezt jelezte vissza nekem Andi, aki engedélyt adott a történetük megosztására.

Andi azzal a problémával fordult hozzám, hogy a kislánya szeptember elején kezdte az ovit, de még mindig nagyon sírt. 😦 Úgy érzékelte, már minden kisgyerek beszokott, de az ő kislányának egyszerűen nem sikerült. Még mindig az volt az első kérdése, amikor felkelt hogy kell-e oviba menni. Hétköznapokon általában szomorúan, kedvetlenül, volt, hogy pityeregve készülődött, de előfordult az is, hogy ellenállással próbálta elérni, hogy otthon maradhasson 😦  A muszáj nagy úr, oviba menni kell… Így sajnos minden egyes nap, sírva ment be a csoportba szobába 😦

Ez persze Andit is nagyon megviselte, borzasztóan sajnálta a kislányát, majd megszakadt a szíve érte. Úgy gondolta, hogy a kislánya egyedül érzi magát az oviban, nem figyelnek úgy rá, rossz neki ott. Szinte érezte a kislánya magányát, kiszolgáltatottságát. 😦 Iszonyatosan szeretett volna segíteni neki, de borzasztóan tehetetlennek érezte magát, nem látta, hogyan lehetne javítani ezen a helyzeten.

Átbeszéltük vele, hogy nagyon fontos lenne, hogy a kislánya iránt érzett sajnálatot átkeretezze magában. A sajnálat helyett, fontos lenne, hogy inkább higgyen a kislányban. Higgyen abban, hogy a kislánya fel fogja találni magát az oviban. Higgyen abban, hogy megtalálja a kis barátait, lesz majd kivel játszania. Bízzon az óvónőkben is, hogy ők is megteszik a tőlük telhető legjobbat. Addig ugyanis, amíg az van benne, hogy a kislányának rossz az oviban, addig folyamatosan ezt közvetíti felé. Azaz azt az “üzenetet küldi” a kislányának, hogy az ovi rossz…

Miután ezt átbeszéltük feltártuk a gyökérokát annak, hogy valójában miért is sajnálta annyira a kislányát. Kiderült, hogy amikor ő ovis volt, nagyon zárkózott volt, nem tudott barátkozni, az óvónőkkel sem igazán tudott kapcsolódni, rettenetesen egyedül érezte magát. 😦

Ezt a múltbeli tapasztalatát oldottuk meditációban. Rá egy hétre, néhány napja jelezte vissza nekem a fent leírtakat 🙂

Andiban hatalmas feszültséget okoztak a negatív gondolatok, és a múltbeli tapasztalata. Valójában a kislánya ezt a feszültséget érezte, és erre csatlakozott rá, emiatt ment jóval nehezebben neki a beszokás. Ahogy Andiban oldódott ez a feszültség, úgy már a kislány sem tudott erre rácsatlakozni.

Nem egyszer előfordult már, hogy egy nehéz helyzet megoldására, elegendő volt mindössze egyetlen meditáció. Természetesen nem lehet minden problémát megoldani egy alkalommal, mégis az általános tapasztalatom az, hogy már egy meditáció, vagy akár csak egy 1 órás konzultáció segíteni szokott átlendíteni, átbillenteni, hogy egy kicsit más nézőpontból láss rá a problémádra.

Ezért is biztosítom az elégedettségi garanciát mindenki számára. Ez azt jelenti, hogy ha nem vagy elégedett, úgy érzed nem tudtam segíteni Neked, akkor ingyenes volt számodra a konzultációnk. 🙂 Ha Te is úgy érzed, Neked is segítségre lenne szükséged, keress bizalommal. További infot a konzultációkról, itt találsz.